Látnivalók | Kisbodak Község honlapja

Látnivalók

Boglyakemencék

Az ún. boglyakemencék a XX. század elején, derekán még álltak Kisbodakon. Közösségi feladatot láttak el: akinek nem volt saját kemencéje otthon, az itt, a falu szélén épített közös kemencékben süthette meg a család kenyerét. 2015-ben az önkormányzat a Kisbodakért Alapítvány támogatásával újraépítette a kemencesort. Az országosan is egyedülálló létesítmény nemcsak turisztikai látványosság, hanem hangulatos és autentikus használati eszköz is.

Harangláb

A régi és az új haranglábat egyaránt a Vecsei ács-dinasztia egy-egy tagja építette: a régit az 1900-as évek elején, a jelenlegit 2007-ben. A harangláb – az iskola mellett – minden időben a község legmegbecsültebb építménye volt. A falu emlékezete szerint a régi harangláb a múlt század ötvenes éveiben még állott; négy cédrusfa ölelte. A felszentelt harangláb a kisbodaki misék, ünnepségek helyszíne volt, de itt tartották az utásztábor katonái számára a tábori istentiszteleteket is. Az új harangláb hátsó falán láthatók a két világháború kisbodaki hőseinek emléket állító márványtáblák. Az emlékhelyet a kisbodakiak minden évben megkoszorúzzák.

Kis utcai tavak

Az '54-es árvíz után Kisbodak belterületi vizeit is rendezték, a tavakat lecsapolták, feltöltötték. A legmélyebben fekvő, ún. Kis utcai (ma Béke utca és József Attila utcák) tavak medre viszont elhanyagolt állapotba került. 2003-ban, pályázati erővel sikerült rehabilitálni a három kis tóból álló rendszert. A tavak teljes vízfelülete 0,416 hektár, a legnagyobb vízmélység 3,5 méter. A tavakat a tiszta vízű Pontyos-Örvényi csatorna táplálja. A belterületi vízfelület nemcsak látványtóként, hanem horgászvízként is funkcionál.

Műemlék kereszt

A falu központjában, a parkban áll az a kőkereszt, amit Khuen Mária grófné állíttatott 1817-ben. A hagyomány szerint eredetileg templomot akart építtetni a falunak, de erről a lakosság lebeszélte: attól tartottak, hogy az utódoknak túl sokba kerülne egy templom fenntartása. Sokáig tehát az épített feszülethez jártak szabadtéri misére a kisbodakiak.

Szakítási emlék

Az 1954-es árvíz örökké emlékezetes a kisbodakiak számára. Az Öreg-Duna 1954. július 15-én átszakította a gátat, s gyakorlatilag a teljes falut lerombolta. Ekkor költözött Kisbodak a korábbi helyéről magasabbra, a falu Püski felőli határában épült iskolaépület mögé. Az árvízvédelmi töltést a nagy áradás után megerősítették, a falu mára ismét terjeszkedik az alacsonyabb területekre. Az emlékhelyet a kisbodakiak minden évben megkoszorúzzák.

Szent Kristóf emlékmű

A kisbodaki Duna-ártéren 1995-ben készült el a falut az ágrendszer szigeteivel összekötő híd, 1998-ban pedig egy hagyományos vesszőfonással készített pihenőhely. A hidat és a pihenőt Szent Kristóf tiszteletére szentelték. Az itt emelt emlékmű felirata ekképpen tanít:

„Szent Kristóf példájára
Verj hidat, ne éket,
Emberek, népek,
Ég és Föld közé!

Templom

Kisbodaknak a XX. század végéig nem volt önálló temploma. A falu közepén álló, Khuen Mária grófné által 1817-ben állíttatott kőkereszt volt a misék, imádságok szabadtéri helyszíne. Később a kultúrházban tartották a miséket. 1993-ban épült fel a falu modern római katolikus temploma, Becker Gábor és B. Greskovics Klára tervei alapján. A templomot Szent Balázs és Szent László tiszteletére szentelték fel 1993. szeptember 5-én.